Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2011. október 20., csütörtök

Almás-kekszes


Hozzávalók:
1 kg alma
5+3 dl víz
20 dkg cukor
csipetnyi fahéj(én mézeskalács fűszerkeveréket használok)
3 csomag főzős vaníliás pudingpor
50 dkg négyszög alakú háztartási keksz

Elkészítés:
Az almákat meghámozom, lereszelem, hozzáadom a cukrot és a fahéjat. Egy lábosba teszem, leöntöm 5 dl vízzel, és megfőzöm. Nem kell neki túl sok idő, mivel a reszelt alma kb. 10 perc alatt megpuhul. Közben a pudingporokat egy tálba teszem, hozzáöntök 3 dl vizet, és jól kikeverem. Ha az alma megpuhult, ráöntöm a vizes pudingot, és kavargatva még jó két percig főzöm. Ez idő alatt a puding szépen besűríti az almapépet, finom krémes lesz. Miután elzártam a gázt, egy sütőtálat vagy tepsit kirakok a kekszekkel. ( a sütőtál, amit én használok ehhez a mennyiséghez kb. 28x23 cm, de lehet kicsit nagyobba is tenni, akkor max. nem lesz olyan magas a keksz, de ugyanolyan finom:-)) A kekszekre óvatosan rákanalazom az almakrémet, ügyelve, hogy a kekszek lehetőleg ne csúszkáljanak szét. A massza tetejére teszem a maradék kekszet, és pár órára hűtőbe teszem, hogy a keksznek legyen ideje megpuhulni. Utána a kekszek mentén szépen szeletelhető édességet kapunk.


Erre az édességre is igaz, csakúgy, mint mindre amit kekszből rakunk össze, hogy minél tovább áll, annál puhább lesz. Az eredeti recept szerint az almás-kekszes tetejére még lehetne rakni egy csokimázt. Egyszer meg is csináltam, de mi úgy már túl édesnek találtuk. Aki viszont szereti, az bátran kipróbálhatja úgy is.
Az utóbbi időkben bevallom, nálunk leggyakrabban ezek a kekszes nasik kerülnek az asztalra. sokáig vacakolt a sütőm, nem sütött egyenletesen, így sokféle variációt próbáltam ki a kekszes édességekből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése