2011. november 12., szombat

Mézes krémes


Hozzávalók:
45 dkg liszt
10 dkg puha margarin
15 dkg cukor
2 db tojás
4 ek. folyékony méz
5 ek. langyos tej
1 kk. szódabikarbóna


Krémhez: 3 dl tej
2 cs. vaníliás cukor
2 db tojás
2 ek. liszt
2 ek. cukor
15 dkg margarin
15 dkg porcukor
+ baracklekvár
Tetejére:
1 tábla tortabevonó csoki
2 ek. olaj

Elkészítés:
Egy lábosban vizet teszek oda a gázra, és hagyom, hogy felforrjon. Kicsit lecsavarom a hőt, hogy már csak csendesen gyöngyözzön, mert ez kell majd nekem. Előveszek egy akkora tálat, amely ráül majd a lábos tetejére, nem esik bele, és meg is tudom fogni. Ebbe szépen belemérem a cukrot, a margarint, a mézet, a tejet és a tojást. Jól összekeverem, és felteszem a vízfürdőre. Folyamatosan kavargatom, és addig hagyom a gázon, míg krémszerűre be nem sűrűsödik. Ha készen van, hagyom hűlni, majd hozzádolgozom a lisztet és a szódabikarbónát. Ekkor már szükség van a gyúródeszkára is, melyen a szép simára kigyúrt tésztát négy részre osztom, és kicsit pihentetem. Fél óra pihenő után kb. fél centi vastagra kinyújtom az első tésztaadagot, és egy tepsi hátára téve előmelegített sütőben megsütöm. Nem kell neki sok idő, 10 perc alatt elkészül. A neheze most jön, hiszen gyorsan le kell venni a sütőlapról, még mielőtt hűlne és megkeményedne. Keményen törni fognak a lapok, óvatosan kell bánni velük. Megsütöm mind a négy lapot. Elkészíthetjük őket egy csendes nyugodt délelőtt, később pedig jöhet bele a krém. A gőzöléses módszer itt is beválik majd, mint a tésztánál. A tálba beleteszem a tejet, a vaníliás cukrot, a tojások sárgáját, a lisztet és a cukrot, majd tállal együtt ráültetem a korábban már használt vízfürdőre. A gőz fölött sűrű krémet főzök belőle. Míg picit hül, a két tojásfehérjét habbá verem, és a még mindig meleg, de már nem forró krémhez keverem. A margarint kikavarom habosra a porcukorral, és óvatosan a kihült tojásos krémhez keverem.
A süteményt a következő képen állítom össze: mézes lap-lekvár, erre jön a krém, és ez ismétlődik meg még kétszer. A tetejét természetesen mézeslap zárja. Ha elkészülök vele, a vizes lábos alatt ismét meggyújtom a gázt, hogy forrjon a víz. Egy tálba beletördelem a csokit, hozzá adom az olajat, hogy szép fényes csokimáz legyen belőle. Amikor már szépen felolvad a csoki, egy széles pengéjű késsel rákenem a felső mézes lap tetejére. Elkészültem vele! Nincs más dolgom, mint egy napig állni hagyni, hogy a tészta a krémtől finoman átpuhuljon.



Kisgyermek koromban a mézes krémes nélkül elképzelhetetlen volt a Karácsony. Anyukám mindig megsütötte, csak úgy, mint a beiglit. Pedig azt minden évben megfogadta, hogy utoljára készíti:-)))Konyhai tragédiaként élte meg, ha a mákos vagy diós rudak kirepedtek. Na én nem csinálok a dologból ekkora ügyet:-)
De most nem is a beigliről van szó, hanem a mézes krémesről. A krémje készülhet egy grízes töltelékkel is, nagyon finom édesség mind a két féle képen. Mutatós, szépen szeletelhető és tálalható ünnepi sütemény.

3 megjegyzés:

  1. Ezt nagyon szeretem, bár én nem szoktam csokit tenni a tetejére, de legközelebb kipróbálom:-))

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  3. Bocsi Ildikó, tegnap telefonról kitöröltem nagy ügyesen nem csak a Te hozzászólásodat, de a válaszomat is. Igazság szerint van hogy két krém kerül a lapok közé és egy lekvár, de olyan is előfordul, hogy a négy mézeslapot úgy teszem össze, hogy minden lapot először lekvárral kenek le, és úgy megy rá a krém. Ezt a verziót látod most is a képen. Ha megtévesztett a szöveg, elnézésedet kérem, máris javítom a képnek megfelelően! Szép napot!

    VálaszTörlés