Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2011. december 23., péntek

Áldott, békés ünnepeket!


" Minden szívből szóló karácsonyi énekben,
A kandalló ropogásában és melegében,
Az ünnepi ebéd közben,
A beszélgetésben és nevetésben,
Minden képeslapban, amit egy barát vagy a család küldött,
Minden, amit ebből meghallunk,
És ami elgondolkodtat bennünket,
az maga a szeretet..."
(Noreen Braman)

23-a este van. Mondhatjuk, hogy beértünk a finisbe. Rengeteget dolgoztam ma is, elég sok időt töltöttem a konyhában, hiszen nem csak a magunk kényelmét jólétét kell biztosítanom az ünnepek alatt, hanem 71 éves apósomról is ugyanúgy gondoskodom. Nem jövünk össze ünnepelni, de a férjem holnap minden jóval megpakolva elmegy hozzá, és talán még sokkal bővebb kínálatot visz neki az ételekből, mint a szürke hétvégeken. Ez így alakult nálunk, s hogy miért, azt nem részletezem így az ünnep hangulatában. Mert a hangulat már teljesen karácsonyi nálunk. Felraktam a karácsonyi terítőket, a szokásosnál is csillogóbbá varázsoltunk mindent. S hogy nem ezen múlnak a dolgok? Igaz! De a lelki békémhez arra is szükség van, hogy tökéletes legyen a rend körülöttem. Na nem kaptam elő egy régi fogkefét, és nem sikáltam fel vele az utolsó sarkot is, de már most olyan jó végignézni a lakáson. Mintha megváltozott volna. S ezt azt hiszem nem a híres márkájú tisztítónak köszönhetjük, hanem a szépséges kis műfenyőnknek, ami már teljes díszben pompázik a szoba sarkába állítva. Bence kérésére nem vártuk meg az estét, ahogy korábban megbeszéltük, hanem már délután felöltöztettük a fánkat. Igazi nem lehet, mert allergiás vagyok a fenyőre, s az asztmám miatt ezt komolyan kell vennem. De így is jóleső melegség járta át a szívünket, ahogy a csillogó gömböket akasztgattuk egymás után.
Pár perce vettem ki a sütőből az ünnepi kis diótorta alapját, most hül, aztán kap egy vaníliás krémet és a tetejére csokimázt. Még be kell áztatnom az aszalt szilvákat vörösborba, Ricsi pedig megfőzi a halászlevet. Holnap délelőtt elkészítem a töltött csirkecombokat, az aszaltszilvás csirkemellet, a rakott husit. Bár nem eszünk többet, és csak egyszer vacsorázunk holnap este is, de a drágám vasárnap dolgozni megy, így úgy kell készülnöm, hogy neki is maradjon csomagolható étel.
Mindezt egybevéve, nagyon szeretem a karácsonyt. Minden fáradtságomat elűzi egy pillanat alatt, amikor Bence boldog arcát nézhetem ajándékbontás közben. Ma délután azt mondta, hogyha létezne csoda, és kívánni lehetne valamit, akkor Ő azt az androidos telefont kérné, amit már hetek óta nézeget itt a neten. Remélem, hogy nem kukucskál be a naplóba, mert elárulok egy titkot. Vannak csodák.........
Áldott, békés ünnepeket kívánok mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése