Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2011. december 29., csütörtök

Kocsonya



Hozzávalók:
2 kg kocsonyahús (fej, köröm, farok)
egy kevéske bőrke
2 fej hagyma
5-6 gerezd fokhagyma
6-8 szem egész bors

3-4 szép szál sárgarépa(ezt el is lehet hagyni, de szép színt és kellemes ízt kölcsönöz a kocsonyának)
Elkészítés:
A húst jól megmosom, ha esetleg néhol szőrös, akkor azt a tűzhely gázlángjánál megperzselem és jól lemosom. A körmöket és a fejet már eleve elvágatom a hentessel, így azzal nincs gondom. Belepakolom egy nagy fazékba, és felöntöm annyi vízzel, hogy jól ellepje a húsokat. Odateszem főni, és várom, hogy feljöjjön a habja, mint mikor húslevest főzök. Közben megtisztítom a sárgarépákat. Miután lehabozom a levet, beleteszem a sót, a borsot, a hagymát és fokhagymát, valamint a sárgarépákat. Lefedem és a legkisebb lángon hagyom főni mindaddig, míg a hús le nem válik a csontról. Ez most kb. hat óra volt nálam, de ez függ a mennyiségtől is természetesen. Próbaképpen egy kis tálkába szedtem ki egy kis levet és kitettem az ablakpárkányra, hogy lássam, mennyire dermed meg. A kocsonyát ezután leszűröm, mint a kész húslevest, és a húsokat egy tálcára szedem. A nagyobb csontokat kiszedem a fejből és a körmökből, majd tányérokba adagolom. Én mellé szoktam tenni a finom sárgarépákat is felvágva. Annyi levet szedek rájuk, hogy elfedjék a húsokat. Most éppen a konyhapulton dermed a ma főzött adag, aztán letakarva mennek majd a hűtőbe, illetve a hideg spájz polcára.


Én magam nem vagyok nagy kocsonya rajongó, nekem szezonjában bőven elég egy fél, max egy tányér. Bence sem szereti, de a férjem és apósom viszont igen, ezért a téli időszakban függetlenül az ünnepektől többször is szoktam nekik készíteni.
A kocsonyáról tudni kell, hogy ha sikerül bőrkét, esetleg néhány csirkelábat is belecsempészni, akkor az még inkább elősegíti a kocsonyásodást. Ám akinek ezek nem állnak rendelkezésére, és nem akar teljes fövés után sem megdermedni a kocsonya, az egy kis lében keverjen el étkezési zselatint, és öntse a kocsonya levébe. Így már garantált lesz a siker. Ha nem dermed meg a kocsonya, annak alapvetően az lehet a hibája, hogy vagy kevés húsból főzzük, vagy a sok húsra is annyira bőven mértük a vizet, hogy a benne lévő kocsonyásító anyagok sem tudják besűríteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése