Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2012. január 27., péntek

Sztrapacska


Hozzávalók:
1 kg krumpli
25 dkg túró
1 pohár tejföl
2 nagy fej lila hagyma
liszt

olaj
Elkészítés:
A krumplit meghámozom, majd a reszelő legkisebb lyukán lereszelem. Egy nagyobb tálba téve megsózom, és annyi lisztet teszek hozzá, hogy galuska sűrűségű masszát kapjak. Egy nagy lábosba sós-olajas vizet teszek fel főni. Míg a víz gyöngyözésére várok, addig a hagymát megtisztítom, kisebb kockákra vágom, és olajra téve, kicsit megsózva megpárolom, majd megpirítom. Ha a víz fő, akkor nokedli szaggatóval a vízbe adagolom a sztrapacska masszát. Nem egyszerre az egészet, hanem két-három részletbe. Az eljárás szinte ugyanaz, mint ha nokedlit főznék. Megvárom míg feljön a víz felszínére, hagyom még egy-két percet forrni, aztán szűrőkanállal kiszedem, lecsöpögtetem és tálba teszem. Amikor már az összes sztrapacskát kifőztem, akkor az egyik felét a megpirított olajos hagymára teszem és jól összekeverem. A másik feléhez hozzáadom a túrót és a tejfölt, ha szükséges, akkor kicsit utána is sózom. Forrón tálalom.

A sztrapacska nálunk a családban mindenkinek nagy kedvence. Anyukám, sőt ahogy visszaemlékszem nagymamám is rajongott érte. Persze abban az időben még nem ennyi krumpliból készült, többen ültünk az asztalnál, nagyobb adagokra volt szükség. Na nem mintha ez a mennyiség kevés lenne:-)) Az ízesítése és az elkészítése szinte házról házra változik. Én ezt a főzési módot tanultam anyukámtól és a nővéremtől, ezt követem én is. Bár anyu annak idején juhtúrót használt a tehéntúró helyett, s bevallom én a mai napig azt a verziót szeretem a legjobban. De sajnos olyan drága lett a juhtúró, hogy nem mindig engedem meg ezt a luxust magamnak. És egy szavam sem lehet, a friss tehéntúróval is pompás eledel! Korábban én nem ismertem a hagymás változatot, férjem hozta magával ezt az ízvilágot, amit azóta minden alkalommal el is készítek neki. De hallottam már pirított savanyú káposztás változatról is. Laktató. finom étel, érdemes kipróbálni.

4 megjegyzés:

  1. Nagyon-nagyon guszta:-)
    Kedvenc hamim:-D
    Tudod milyen finom édes káposztával is:-D
    Nyami:-)

    VálaszTörlés
  2. Ma ez is elkészült jó kis szalonnásan juhtúróval!Köszi a receptet!

    VálaszTörlés
  3. Ritus! Legközelebb kipróbálom édes káposztával is!
    Lívia! Remélem ízlett az ebéd:-))Egészségetekre!

    VálaszTörlés
  4. Én teszek bele tojást is, mert különben nekem fut. Nekem egy volt kolleganőm mondta, és azóta én is így csinálom. Egyébként imádjuk.. Most hétvégén is ezt tervezek készíteni.

    VálaszTörlés