Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2012. december 9., vasárnap

Kefires pogácsa

Hozzávalók:
40 dkg liszt
10 dkg margarin
4 dl kefir
1 db tojás+ 1 db a kenéshez
só ízlés szerint
1 mk. szódabikarbóna
magkeverék a tetejére
Elkészítés:
A lisztet egy tálba mérem, hozzáteszem a szódabikarbónát, belekanalazom a kefirt. Hozzáütöm a tojást, sózom, és végül beleöntöm a mikróban felolvasztott margarint. Alaposan összedolgozom a tésztát, és 20 percre beteszem a hűtőbe. Ezután lisztezett felületen kb. 2 cm vastagra nyújtom, szaggatom, és tepsibe sorakoztatom. Lekenem felvert tojással, és minden pogácsa tetejére teszek egy-egy csipet magkeveréket. Előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöm.



Bence első szava az volt délelőtt, hogy a mai adventi gyertyagyújtáskor milyen finomságot eszünk. Persze ez pont úgy hangzott, mintha máskor nem kapna semmit, vagy mintha nem ülne a spájz polcán és az étkező ablakban elég mikulás csoki. Édeset éppen ezért nem akartam, s mivel volt két-és fél pohárnyi kefir itthon, ez a pogácsa lett a végeredmény. Nem kell ragaszkodni a magkeverékhez, a tetejére reszelt sajt, köménymag, szezámmag vagy egész mák is kerülhet. Talán pici sóval több nekem elférne benne, de ezt mindenkinek az ízlése diktálja. Nyersen megkóstoltam a tésztát, akkor pont jó volt. Úgy tűnik, hogy nyersen sósnak kell éreznem ahhoz, hogy megsülten is tökéletes legyen. De a fiúkat ez nem zavarta, Bence és a drágám is felváltva járnak a tálhoz, pedig a gyertyát még meg sem gyújtottuk :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése