Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!
A receptek mellett találkozhatsz egy-két személyes bejegyzéssel is, ami kis családunkról, életünkről szól.
Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2012. december 31., hétfő

BÚÉK

Lassan mögöttünk marad egy esztendő, és bizakodva közelít egy új év. Nem tudni még mit hoz, csak bízhatunk benne, hogy az ideinél rosszabb nem lesz. Sok minden történt velünk ebben az esztendőben is. Jó és rossz egyaránt, de ezekért mind hálás vagyok az égieknek. A legfontosabb mindig megmarad, férjem és fiam, valamint a barátok szeretete. És ennél nem is kell több. Ez már elég ahhoz, hogy minden problémán átsegítse az embert!
Egy év nagy idő! Ez talán Bencén látszik meg leginkább. Nézegetve a tavalyi fényképeket, olyan, mintha nem is ugyanaz a kispasi lenne. Szép lassan, hétről hétre eltűntek a babás, kisfiús vonásai, kerek arca megnyúlt kissé. S ha ebből még nem lenne nyilvánvaló számunkra, hogy a fiúnk nem kisbaba már, akkor naponta emlékeztet rá minket az illatfelhő, amit a fürdőből kijövet maga után hagy :-)
Mi is változtunk, persze. Egy évvel idősebbek lettünk, de nem öregebbek! Túl vagyunk a huszadik házassági évfordulónkon, s ezzel együtt egy újabb fogadalomtételen is, hogy jóban-rosszban kitartunk továbbra is egymás mellett. Bár ezek csak szavak, de az érzés valóban ott él bennünk.
Túl van már első születésnapján a blogom is, köszönet megszületéséért Bencének, és köszönet nektek is, aki naponta, vagy alkalmanként olvassátok.
Ősszel tizedik évébe lépett egy csodás barátság is. Együtt kezdtük a gyógypedagógiát Évivel, ma pedig már olyan, mintha testvérek lennénk. Nagyon sokat jelent nekem, nekünk ez a családi kapcsolat!
Szinte már törvényszerű, hogy voltak akik elmentek, eltűntek az életünkből, de helyettük érkeztek újak. Három nagyszerű ember, Laci, Attila és Misi, akik új színt hoztak az életünkbe. Köszönet a barátságotokért!
S még mielőtt túl"lánykásra" sikeredne ez a bejegyzés, elköszönök tőletek, álmokat valóra váltó békés, boldog új esztendőt kívánva mindenkinek!

Kocsonya

Hozzávalók:
1 kg köröm, fej,esetleg fül (vegyesen)
1 fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma
szemes bors

2-3 sárgarépa
Elkészítés:
A disznóhúst ha kell kicsit megperzselem, majd megtisztítom, alaposan megmosom. Hideg vízben felteszem főni, ugyanúgy, mintha húslevesnek kezdenék neki. Én annyi vizet teszek rá, hogy kb. négy ujjnyira ellepje. Amikor felfő, leszedem a habját, beleteszem a tisztított hagymát, fokhagymát, hosszában kettévágott répát, szemes borsot. Megsózom, majd egészen kis lángon hagyva addig főzzük, míg a hús leválik a csontról. Ezután leszűrjük, a húst tálakba tesszük, rákanalazzuk a levet, és hagyjuk megdermedni.



Nem nagy ördöngősség a kocsonya készítése, ha jó alapanyagokat vesz hozzá az ember. Van aki bővebben zöldségeli, van aki csak a húst és a hagymát teszi fűszerekkel a lébe. Nálunk szeretik a fiúk a sárgarépát, ami nem csak ízre jó benne, de nagyon szép színt is ad a kocsonyának. A legfontosabb tudnivaló szerintem az a kocsonya főzésekor, hogy ugyanúgy egészen pici lángon kell "pötyögtetni", mint a jó húslevest. Én egyszerűen megoldottam a kérdést. Késő este, közvetlenül lefekvés előtt tettem oda főni, és reggel ébredés után már csak le kellett szűrnöm és tányérokba adagolnom.

2012. december 30., vasárnap

Ecetes lencsesaláta

Hozzávalók:
30 dkg lencse
2 nagy fej lila hagyma
cukor
almaecet

mustár
Elkészítés:
A lencsét beáztatjuk kb. 2-3 órára. Ha a szemek megduzzadtak, akkor annyi vízben, ami  két ujjnyira ellepi, megfőzzük. Figyeljünk rá, jó húsz perc múlva érdemes már kóstolgatni, mert nem szerencsés pépesre főzni, hiszen salátát készítünk belőle. Míg fő, addig a hagymát megtisztítjuk, nagyon vékonyra gyaluljuk, és besózzuk. Elkészítjük a salátalevet is. Kb. fél liter vízbe cukrot, almaecetet és egy kávéskanálnyi mustárt teszünk, szánk íze szerint. Belekeverjük a hagymát, majd hozzáforgatjuk a lencsét is. Nem kell, hogy ússzon a lében, ha soknak találjuk, le is szedhetünk pár kanállal róla. Jól lefedve betesszük a hűtőbe, hogy jól összeérjen.




Ha szilveszter, akkor természetesen egy kis lencse is kell az asztalra. Van aki levesnek, van aki főzeléknek, van aki salátának eszi. Mi mindet kipróbáltuk már, bár bevallom a saláta eddig majonézes volt. De most újítottam, s úgy tűnik Bencének bejött:-)) Tálalás előtt még egy.két gerezdekre vágott tojással lehet gazdagítani.

2012. december 23., vasárnap

Áldott ünnepeket....


" Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom ételekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek."
Simon András grafikusművész gondolatait magaménak érezve kívánok áldott, békés karácsonyi ünnepet mindenkinek!




2012. december 17., hétfő

Megkezdődik a visszaszámlálás....

 Na nem arra gondolok, hogy sokak szerint itt a világvége néhány nap múlva :-) Inkább arra, hogy még egy hét és szenteste, az év talán egyik legszebb ünnepe. Nem akartam mindent az utolsó pillanatokra hagyni, így időben hozzákezdtem a sütögetéshez, takarításhoz, rendezkedéshez. Persze a nagy igyekezetnek nem csak előnyei, de hátulütői is vannak. Például az, hogy egy finomabb sütikéből lehet, hogy új adagot is kell készíteni:-) Nálunk most a zserbó golyó, vagy egyszerűbb nevén a zsergolyó volt ilyen. Hiába dobozoltam be, egy-egy nehezebb pillanatunkban mindig hozzányúltunk. Ennek eredménye képen tegnap már csak tíz darab kuksolt
 a tárolóban. Így újabb golyókat gömbölyítettem, lapogattam, előre látóan egészen pontosan másfél adagnyit. Ebből 83 zsergolyszli lett, aminek egy része a dió-lekvár keverék helyett gesztenyés tölteléket kapott. szerintem finomabb, mint az eredeti verzió. Tudtok titkot tartani? Most ettem meg hármat belőle reggeli gyanánt :-)
S ha karácsony, akkor persze a bejgli és a mézeskalács sem maradhat ki. Bár bevallom, a bejgliért nem nagyon rajongok, de a drágám nagyon szereti a diósat, az Ő kedvéért készítettem egy fél adagnyit. Mézeskalácsból viszont bőven sütöttem, kétszerre. Az első adagot Bencével díszítettük is
szines cukorfigurákkal, a második adag viszont csak felvert tojással lett megkenve, hogy kis fénye legyen. a sütikből még a klasszikus karácsonyi csillagom van hátra, aminek az elkészítését szerdára tervezem. Akkor egyedül leszek itthon, nem kell senkire figyelnem, nem kér tőlem senki semmit éppen akkor, amikor nyakig maszatos vagyok.
Nem jegyezzük magunkat a masszív alkoholfogyasztók között, de ilyenkor az ünnepre mindig készül egy-egy kevés likőr is. A kevés most nem csak nagyvonalú kisebbítés, mert nem literekről, hanem csak decikről van szó. Akit érdekel, az az Italok címszó alatt megtalálja az idei tojáslikőr és a
 krémlikőr leírását, de ott van a tavaly nagy sikert aratott baley's recept is.
Lassan már az ünnepi menü is összeállt a fejemben. Na nem volt nehéz dolgom, hiszen nem szoktam hat fogásos lakomákat tálalni ezeken a napokon sem.
Lehet, hogy sokan azt mondják, butaság, de én úgy gondolom, attól, hogy karácsony van, még nem tudunk, és nem is kell többet ennünk. Persze nem egytálételt főzök, de csak normális mennyiségeket tálalok. Úgy vagyok vele, hogy csak azért ne együnk folyton, hogy minden elfogyjon amit főztem-sütöttem. szerencsére ma már nem úgy van, mint szegény anyukám idejében, hogy csak hűtőszekrény
 volt a háztartásokban. Jó nagy a fagyasztónk, s hál'istennek mindig található benne olyan alapanyag, amiből rövid idő alatt friss sült tehető az asztalra.
Persze a karácsony nálunk sem múlik el halászlé nélkül, azzal a különbséggel, hogy mi ezt nem szenteste, hanem még 24-én délben esszük. A drágám főzi már hosszú évek óta, a leírása itt van a blogban a halételek között. Estére Bence kedvence készül, a vörösborban áztatott aszalt szilvával töltött-rántott csirkemell (csirkés ételek)és egy göngyölt sertésrolád, amit szintén aszalt szilvával töltök majd meg. Mindehhez persze elengedhetetlen a "habos" krumplipüré, ami szintén a gyerek nagy kedvence.

A habosságát nem valami szertől nyeri:-), hanem attól, hogy forró tejjel, margarinnal és tejföllel keverjük szinte már tényleg habzásig. Barackbefőtt kerül mellé a kompótos tálakba, a desszert pedig gesztenyepüré-tejszínhab lesz.
Sajnos elég korán ülünk majd le a vacsoraasztalhoz, és nem is töltünk ott együtt sok időt, mert a  drágám
tizenkét órás műszakba megy este hatkor. Másnap viszont ebédvendégeink lesznek. Krumpli és zöldséges rizs a köret, mellé rántott tarját, csirkemájjal töltött csirkecombot és sült húst gondoltam. Aki kér, az természetesen halászlevet is ehet előtte, de ez a gyerekekre nem nagyon lesz jellemző. December 26-án pedig húsleves és  töltött káposzta kerül majd az asztalunkra, és végre hármasban, csendben, összebújva töltünk majd egy napot.
Az ajándékokat beszereztük, már csak a csomagolás van hátra. Azt viszont meg kell csinálnom csütörtökig, mert péntektől már szünet van a suliban. Igazság szerint nálunk az idén a nagy ajándékot az új számítógép és a fényképezőgép jelenti, amiket már pár hete használunk is. Ám azért Bence nem marad üres kézzel a fa alatt, és a drágámnak is vettem valami kis apróságot.
Nálunk tehát ez a nagy harci helyzet mostanában! :-) Mindenkinek örömteli készülődést kívánok!

2012. december 14., péntek

Krémlikőr

Hozzávalók:
1,5-2 dl rum (ízlés szerint)
2 dl tejszín
5 ek. kapuccínó por
5 ek. cukor
1 cs. vaníliás cukor
Elkészítés:
A tejszínt egy tálkába öntöm, és habverővel elkeverem benne a kapuccínó port, a cukrot és a vaníliás cukrot. Nem kell felverni, csak kevergetni, hogy a szárazanyagok kissé feloldódjanak. Ezután egy üvegbe beleöntjük a rumot, majd a tejszínes keveréket. Jól összerázzuk, és betesszük a hűtőbe, ahol egy hétig pihentetjük. Közben persze egy-két alkalommal felrázogatjuk. Karácsonyra pont jó lesz :-)




Ma délelőtt elkészítettem a szokásos kis tojáslikőrömet, és a spájz polcait szemlélve találtam egy üvegbe rumot, amit annak idején valami süteményhez vettünk. Régen őrzök egy ehhez hasonló receptet, amit most kicsit átpofoztam saját szám-íze szerint, és ez lett belőle. Én 1,5 dl rumot használtam hozzá. Természetesen megkóstoltam, bár tudom, hogy még a rum íze dominál benne, de garantáltan kellemes lesz egy-egy pohárkával elnyalogatni belőle az ünnepek alatt :-) Nem nagy az alkoholtartalma, maga az összmennyiség sem, de ennyit megengedhetünk magunknak évente egy alkalommal.....

2012. december 12., szerda

Zserbó golyók

 Hozzávalók:
30 dkg finomliszt
20 dkg margarin
15 dkg porcukor
1/2 csapott kk. só
Töltelékhez:
7 dkg dióbél
2 ek. baracklekvár
Tetejére: étcsoki
Elkészítés:
A lisztet egy tálba szitálom, hozzámérem a margarint, a porcukrot és a sót. Gyorsan tésztává gyúrom, majd beteszem a hűtőbe pihenni. Az eredeti leírás
szerint az sem baj, ha egy egész éjszakát a hűvösön pihen, de egy óra mindenképpen kell neki. Én nem tudtam egy egész éjszakát várni, az enyém jó két órát töltött pihizéssel. Közbe a diót ledaráltam, összekevertem a lekvárral, a tepsibe pedig belekészítettem egy szilikonlapot. Pihentetés után a tésztából gesztenye nagyságú golyókat formáztam, az ujjammal mélyedést nyomva  a közepükbe. Ide tettem kávéskanállal a tölteléket. Előmelegített sütőben közepes lángon 10-12 percet sütöttem, majd tálcára téve megvártam, míg teljesen kihűlnek. Közben felmelegítettem a mikróban a tasakos tortabevonómat, és pici nyílást vágva  a csokimáz tasakján feldíszítettem a zserbócskákat.



Nagyon szeretem a zserbót, de az idén nem akartam bajlódni vele. Ám egy közösségi oldalon feltűnt ez a recept, és egyszerűen nem tudtam ellenállni neki:-)
Ezer köszönet Bonbonmániának, hogy megmutatta nekünk! az eredeti leírás itt található:

http://gesztenyeblog.blogspot.hu/2011/01/zserbo-aproban-piszke-utan-szabadon.html

2012. december 9., vasárnap

Kefires pogácsa

Hozzávalók:
40 dkg liszt
10 dkg margarin
4 dl kefir
1 db tojás+ 1 db a kenéshez
só ízlés szerint
1 mk. szódabikarbóna
magkeverék a tetejére
Elkészítés:
A lisztet egy tálba mérem, hozzáteszem a szódabikarbónát, belekanalazom a kefirt. Hozzáütöm a tojást, sózom, és végül beleöntöm a mikróban felolvasztott margarint. Alaposan összedolgozom a tésztát, és 20 percre beteszem a hűtőbe. Ezután lisztezett felületen kb. 2 cm vastagra nyújtom, szaggatom, és tepsibe sorakoztatom. Lekenem felvert tojással, és minden pogácsa tetejére teszek egy-egy csipet magkeveréket. Előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöm.



Bence első szava az volt délelőtt, hogy a mai adventi gyertyagyújtáskor milyen finomságot eszünk. Persze ez pont úgy hangzott, mintha máskor nem kapna semmit, vagy mintha nem ülne a spájz polcán és az étkező ablakban elég mikulás csoki. Édeset éppen ezért nem akartam, s mivel volt két-és fél pohárnyi kefir itthon, ez a pogácsa lett a végeredmény. Nem kell ragaszkodni a magkeverékhez, a tetejére reszelt sajt, köménymag, szezámmag vagy egész mák is kerülhet. Talán pici sóval több nekem elférne benne, de ezt mindenkinek az ízlése diktálja. Nyersen megkóstoltam a tésztát, akkor pont jó volt. Úgy tűnik, hogy nyersen sósnak kell éreznem ahhoz, hogy megsülten is tökéletes legyen. De a fiúkat ez nem zavarta, Bence és a drágám is felváltva járnak a tálhoz, pedig a gyertyát még meg sem gyújtottuk :-)

2012. december 6., csütörtök

Csokis-narancsos kocka

Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 cs. sütőpor
30 dkg cukor
1 tábla mogyorós csoki
1 nagyobb narancs reszelt héja
5 dl tej
2 db tojás
2 tk. mézeskalács fűszerkeverék
Elkészítés:
A tojásokat jól  kikeverem a cukorral és a tejjel. Beleszitálom a lisztet, hozzáadom a sütőport és a fűszerkeveréket, majd belereszelem a jól megmosott
és szárazra törölt narancs héját. a csokit egy vágódeszkát késsel durvára vagdosom, és azt is a tálba szórom. Alaposan átkeverem a tésztát, majd egy margarinnal kikent-lisztezett sütőformába öntöm. Előmelegített sütőben közepes lángon kb. 20 percig sütöm, de természetesen mielőtt kiveszem tűpróbát csinálok. Ha már a massza nem ragad a fogpiszkálóra, akkor készen van. Ha kihült, akkor szeletelhető, és ízlés szerint porcukorral megszórva, vagy más módon díszítve kínálható.



Igen, a rutinos blogolvasó egyből rájöhet, hogy ez megint a kedvenc kavarós alapreceptem kicsit   megbolondítva. De szerintem ennél egyszerűbb és több módon variálható gyors sütemény nincs is a világon :-). Tegnap este Mikulás napra jöttünk össze pár baráttal, és úgy gondoltam, erre az alkalomra is dukál valami új ízvilág. Ezt most a mézeskalács fűszerkeverék, a mogyorós csoki és a narancs teszi "télapóssá".

2012. december 4., kedd

Fehérboros sajtkrémleves

Hozzávalók:
2 db tejszínes sajtkrém rúd
1 dl száraz fehérbor
2 duci gerezd fokhagyma
2 ek. olaj
8 dl húsleves alap (lehet kockából is)
őrölt bors
csipet szerecsendió(legjobb a frissen reszelt)
tetejére:
reszelt sajt és pirított kenyérkocka
Elkészítés:
A fokhagymát megtisztítjuk és fokhagymanyomón átnyomjuk. Lábasba tesszük, rákanalazzuk az olajat, és kicsit megfuttatjuk. Ha már érződik az illata, akkor felöntjük a borral, majd hozzáadjuk a húslevest is. Megszórjuk borssal, reszelünk bele kevés szerecsendiót és hagyjuk összefőni. Közben a sajtkrémeket kinyomjuk egy tálkába, és a forró léből rámerünk egy kanállal. Alaposan kikavarjuk, majd a gyöngyöző levesbe belecsorgatjuk úgy, hogy közben folyamatosan kevergetjük a habverővel. Egyet méág forr, és elzárhatjuk a gázt alatta. Miután tányérokba szedjük, megszórjuk pirított kenyérkockával, reszelt sajttal, és némi apróra vágott metélőhagyma is kerülhet rá, ha van otthon.




Aki szereti a bor enyhén savanykás, pikáns ízvilágát, ahogy elvegyül a sajtkrémmel, az mindenképpen próbálja ki. Nálunk ma ez volt a leves. Bence persze nem kóstolta meg, de nekünk felnőtteknek bejött.

2012. december 2., vasárnap

Adventi kavarós

 Hozzávalók:
20 dkg rétesliszt
10 dkg durvára darált dióbél
4-5 szem aszalt szilva összevagdalva
1 ek méz
10 dkg cukor
1 db tojás
2,5 dl tej
1 cs. sütőpor
1 tk. mézeskalács fűszerkeverék
1 db citrom reszelt héja
Elkészítés:
A lisztet és a sütőport elkeverem, majd belemérem a többi hozzávalót, végül hozzáöntöm a kicsit felvert tojást. Jól összekeverem, és egy margarinnal kikent
 formába kanalazom a masszát. Előmelegített sütőbe tolom, és közepes lángon kb. 20-25 percig sütöm. Ha kihül, akkor porcukorral megszórva kínálom.






Advent első vasárnapja van. Az ablakra felkerültek a filigránok, az ablakpárkányon ott világít az égősor. Az adventi koszorú első gyertyája is már csak arra vár, hogy a drágám hazaérjen a munkából, leüljünk
az étkezőasztal köré mi hárman, csendesen megfogjuk egymás kezét és fellobbanjon a várakozás piciny fénye. Erre az alkalomra született ez a kavart pite, aminek elkészítésénél egyszerűbb dolgot ki sem lehetne találni. Van még három adventi vasárnap, nem maradtatok le semmiről:-)