Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2015. február 5., csütörtök

Fahéjas koszorú

 Hozzávalók:
30 dkg finomliszt
2 dkg élesztő
2 dl tej
2 tk cukor
1 nagy csipet só
+ 3 dkg vaj
3 tk. őrölt fahéj
4 tk. porcukor
Elkészítés:
A meglangyosított tejbe belekeverem a cukrot és hozzá morzsolom az élesztőt. Hagyom, hogy szépen felfusson. A lisztet egy tálba szitálom, hozzáteszem a sót, majd a felfutott élesztőt, és alaposan kidolgozom. Letakarom frissentartó fóliával a tálat, és hagyom 20 percig kelni. Ezalatt szépen feljön a tészta. Kicsit átgyúrom , aztán ujjnyi vastagra nyújtom. A vajat kicsit megolvasztom, és belekeverem a fahéjat és a porcukrot. Ezzel megkenem a kinyújtott tésztát, majd, mint a bejglit felcsavarom. Az így kapott rudat egy éles késsel hosszában elvágom úgy, hogy az egyik vége egyben maradjon. A két vágott szálat ügyesen összetekerem, majd kalács alakot formázok belőle. A végeket összenyomom, és egy sütőpapíros tepsire teszem a fahéjas koszorút. Míg bemelegszik a sütő, addig letakarva a gáz tetején hagyom pihenni. Utána beteszem, és közepes lángon sütöm 25-30 percig, közben persze félidőben ránézek. Bepermetezem egy kis vízzel, s ha úgy ítélem meg, hogy eléggé megsült, kiveszem. Óvatosan megfordítva ha az alját megkopogtatjuk, és kongó hangot ad, átsült rendesen. Ez minden kelt tésztára igaz. Még melegen megszórom porcukorral alaposan a tetejét.




Az eredeti receptet az "Apróséfen" találtam, ott vizet írt és kevesebb lisztet. Nekem viszont ezekből a hozzávalókból kerekedet ez a helyes kis koszorúm. Tényleg nem ördöngősség, s egy bögre forró csokihoz vagy egy jó teához nem is kell más uzsonnára.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése