Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2016. július 6., szerda

Csokis-levendulás meggylekvár

Hozzávalók:
1,25 kg meggy (magozva, tisztán mérve)
50 dkg cukor
10 dkg étcsokoládé
levendula (ízlés szerint a morzsolt virágából)
1 csomag 2:1 lekvártartósító
Elkészítés:
A kimagozott meggyet leturmixoljuk és egy toszta lábosba öntjük. Elkeverjük benne a tartósítót, és nagy lángon felforraljuk. Érdemes közben néha megkavarni, nehogy lekapjon az alja. Ha forr, akkor belekeverjük a cukrot, hozzáadjuk a kockákra tördelt csokoládét és a morzsolt levendulát. Vigyázzunk, nehogy a levendula túlzottan elvigye az ízeket, mert elég erőteljes illóolajú növény. Újraforrástól számítva még jó öt percig hagyjuk rotyogni, majd még forrón tiszta kis lekváros üvegekbe szedjük. Rácsavarjuk a tetejét, és 20 percre fejtetőre állítjuk. Utána a konyhapultra tesszük, ott hagyjuk kihűlni. Másnap mehet a spájz polcaira.




szerencsések vagyunk, mert van három meggyfánk, ami minden évben ellát minket annyi gyümölccsel, hogy jut belőle fagyasztóba, lekvárnak és befőttnek egyaránt. A lekvár leginkább Bence kedvére készült. Ő szereti ezeket a nem szokványos ízeket. Korábban mentával társítottam a meggyet és a csokoládét, most pedig a levendulával kísérleteztem. Tudom, lesznek akik "kiakadnak" a lekvártartósítón, de bevallom őszintén, nem érdekel. Könnyebbé teszi számomra a lekvárfőzést, praktikus, és még soha nem romlott meg vele semmilyen dzsem, íz amit beüvegeztem. Szóval aki fogékony az új ízekre, az próbálja ki. Ebből az adagból négy lekváros üvegnyi lett, meg egy fél csésze kóstoló :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése