A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rólunk konyhán kívül. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rólunk konyhán kívül. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 30., hétfő

2014



      Álmokat valóra váltó békés, boldog új esztendőt kívánok                                                     mindenkinek!


Elment felettünk egy újabb esztendő, mely jót és rosszat egyaránt hozott. De együtt éltünk mi meg hárman mindent, s ez a legfontosabb. A legnagyobb változást talán Bence mutatja nálunk, 13,5 éves lakli kamasz. Méreteiben lassan utol éri nem igazán kis termetű apját, hozzám meg már le kell hajolnia, ha meg akar ölelni. Na de így van ez rendjén. Voltak örömteli pillanatai az évnek, (szerencsére ebből jóval több adódott), de megéltünk nehéz pillanatokat, gyászt és csalódást is. Emberek vagyunk, mindez hozzá tartozik az életünkhöz. S én azt vallom, hogy amíg együtt lehetünk, amíg az egészségünk töretlen, addig nem igazán jöhet olyan amit ne tudnánk átvészelni. Mert az anyagiak megoldódnak, az emberi kapcsolatok pedig vagy rendeződnek, vagy felejtésbe merülnek, kinek-kinek érdeme szerint. A kis konyhámban azt mondhatom, minden rendben van. Egyre többen vagytok, akik szívesen kerestek receptet nálam, állandó tagként jelen vagytok, s még nagyobb azoknak a létszáma, akik a közösségi oldalról be-be néznek hozzám. Csupa pozitív visszajelzést kapok tőletek, melyekben dicséritek a recepteket, a leírások érthetőségét, és sokan kifejezetten a kísérő mondatok miatt olvassák el őket. Nagyon jól esik, köszönöm nektek! Két receptes újsággal is kapcsolatban állok, náluk rendszeresen megjelennek a blogban is megtalálható étel leírások, s egy régi kollégámnak köszönhetően kedves városom, Nyíregyháza facebookos oldalán is szinte napi rendszerességgel jelen vagyok bloggerként. Mindezt nagyon sokat jelent nekem! 
Szívből kívánom, hogy a rossz dolgok mögöttünk maradjanak, s az új esztendő kapuján egészségben, szeretetben és emberi érzésekben gazdagon lépjünk át mindannyian! Boldog új évet kívánok mindenkinek!
Timi

2013. december 23., hétfő

Békés ünnepeket



Szilágyi Domonkos : Karácsony

A puha hóban, csillagokban.
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra  a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony.
Minden kedves olvasómnak, barátomnak és ismerősömnek kis családom nevében is áldott, békés ünnepeket kívánok! 

2013. június 22., szombat

Véget ért a tanév...

Ez a tanév is véget ért! Olyan hihetetlen, hogy már a hatodik osztályt fejezte be Bence. Nem is olyan régen még kézen fogva, szorongva álltunk az első évnyitón,  s mi a párommal csak remélni tudtuk, hogy addig elég félszeg kisfiúnk könnyen veszi az akadályokat. Azt azonban akkor még álmodni sem mertük volna, hogy az idén már a hatodik kitűnő bizonyítvánnyal örvendeztet meg minket. Persze a kamaszkor őt sem kíméli, úgy testileg, mint lelkileg néha vannak nehéz pillanatok. De ezzel jár a felnőtté válás. Alakul a test, alakul, csiszolódik a lélek. Elnézve a korábbi fényképeket, el sem hiszem, hogy az a gömbölyű arcú kis fickó, aki teli szájjal mosolyog, ugyanez a fiatalember, aki most már egyedül próbálkozik a nyakkendőkötéssel, akit komolyan foglalkoztatnak a világ dolgai. Azért persze szerencsére mindemellett megmaradt gyereknek is. Egy egészséges lelkű kamasz, aki hol rollerrel, hol biciklivel rója megszámlálhatatlanul a kilométereket, aki délutánonként hozzám bújik és megkérdezi, van-e valami finom :-)
Pár hét, és először csomagoljuk be úgy az utazótáskát, hogy mi nem megyünk vele. A Balatonhoz utazik iskolatársakkal, barátokkal. Ez is egy mérföldkő lesz azon a bizonyos úton, amin már ideje elindulnia. Köszönjük a szép teljesítményt, és vidám, gondtalan nyarat kívánunk neked kisfiam!

2013. június 16., vasárnap

Apák Napja

Valljuk be, kevesen tudunk arról, hogy június harmadik vasárnapja az Apák Napja. A világon mindenhol ünneplik, csak nem mindenhol ugyanabban az időpontban. Természetes számunkra, hogy minket anyákat köszöntenek május első vasárnapján, éppen ezért úgy gondolom, nem úri passzió az sem, hogy legalább egy forró ölelés, egy köszönöm ilyenkor megillesse az édesapákat is. Hiszen nem csak a fogantatás pillanatában van óriási szerepük, de szerencsés esetben életünk jó részében velünk vannak, részei mindennapjainknak, örömeinknek, bánatainknak.
Én  csodálatos gyerekkort tudhatok magam mögött, s bár sajnos édesapám már több mint húsz éve nincs velem, gyakran jut eszembe egy-egy mozdulata, mondata néha egészen váratlan pillanatokban. Ami számomra külön fájó, nem ismerhette már meg az unokáját, Bencét. Sajnos ez anyukámnak sem adatott meg, s apai részről is korán  elmentek a nagyszülők. Azért viszont hálás vagyok a sorsnak, hogy a férjem nem csak nekem csodálatos társam, szerelmem, de fiúnknak is nagyszerű édesapja. Olyan példa, akinek ha nyomdokába lép Bence, jó úton indul el a boldogság, az EMBERRÉ válás felé.Köszönet neki ezért, és nem csak a mai napon.....

2013. május 24., péntek

Régen írtam....

Tudom, nagyon régen írtam már privát bejegyzést, pedig van néhány barátom, akinek annak idején megígértem, alkalmanként hírt adok magunkról is. Most van egy kis időm, néhány gondolatot bejegyezni.
Első körben talán azt, hogy májushoz méltatlanul hideg van, esik az eső már harmadik napja. tegnap akkora szél volt, hogy majd le vitte a fejemet míg a kocsihoz értem a kaputól. Jól vagyunk, bár azért a nehézségek minket sem kerülnek el. Február közepén hosszú betegeskedés után meghalt apósom. Számítottunk már erre, de azért kicsit más amikor bekövetkezik a búcsú, mint azt korábban gondolta az ember. Így saját harmadik emeleti lakásunk mellett most már teljesen ránk maradt egy hatalmas kert és egy régi kis ház minden gondja-baja. Na persze most sokan azt gondoljátok, ki is lehetne oda költözni, gazdálkodni, kertészkedni. De ez több oknál fogva nem ilyen egyszerű, és nem is igen szeretnék erről többet írni.
Bence az elmúlt fél évben hatalmasat nőtt. Szinte nincs is olyan hónap, hogy ne nyúlott volna legalább két centit. Most 170 cm magas és 44-es lábon él a drága gyermek :-) na persze a kamaszkor is beköszöntöt. Nem csak a méretei, de a szája is megnőtt, ami azért lássuk be, a fejlődési folyamat természetes velejárója, főleg ha a szülő nem felejti el, hogy Ő is volt fiatal. A tanulmányi eredményei nem romlottak, most is hozza a kitűnő szintet, emellett extrém rolleres lett. Ami nem csak a lábán, oldalán, karján éktelenkedő kék-zöld foltokat hozza magával, hanem a gyakori cipővásárlásokat is. A szomszéd néni szerint nyugodtan leszerződhetnénk egy cipőgyárral, mert az utcai cipőket rendre kinövi, a rollereseket pedig leamortizálja. Na de kell a mozgás, s ez a sport alaposan átmozgatja minden izmát, különösen a vádlijai erősödtek az utóbbi hetekben.
Lassan vége a sulinak, jön a nyári szünet. Nagy változás előtt állunk, hiszen az idén első ízben megy nélkülünk táborozni a kis drága a Balaton mellé. Úgy gondoltuk, 13 évesen már elég érett arra, (és velem mi van? :-))hogy megkezdődjön egy kis leválás.
A tavasz beköszöntöttével megkezdődtek a kisebb kirándulásaink is. Többször megnéztük az áradó majd apadó Tiszát, Pünkösdkor pedig a Óhután, Középhután és Újhután voltunk kicsit kiszellőztetni a fejünket, majd Tarcalon a bányatónál piknikeztünk. Bence még egy bazaltdarabot is hozott onnan, megörvendeztetve ezzel a földrajztanárnőt :-)
Holnap családi egészségnap lesz az iskolában, teljes három fős létszámunkkal kivonulunk mi is. Pontosabban én elsősorban dolgozni megyek. Január óta az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület egészségügyi-és sajtóreferense vagyok, s egyesületünk fontos feladatának tekinti, hogy ahol csak lehet megjelenjünk és felhívjuk a fiatalok figyelmét a különböző káros szenvedélyek következményeire. Így én most a dohányzásról fogok beszélgetni a gyerekekkel, totót töltünk ki, majd természetesen lesz játék is.
Ma saláta-nap van a suliban, az osztályoknak gyümölcssalátát kell készíteniük az otthonról hozott alapanyagokból. Ismerve a mi kis osztályunk laza hanyagságát (bár őszintén megmondom, nem mindig csak a gyerek hibája ez) megpróbáltam több dolgot beküldeni Bencével. Vitt natur joghurtot, mézet, diót, mogyorót, nagy szemű rózsaszín szőlőt, epret, mentalevelet. Aztán zsűriztetés után megeszik a remekművet :-)
Lassan beindul a befőzési, eltevési szezon is. Bár a dolgok nagy részét a piacon kell majd beszereznem, azért megpróbálok egy-két üveggel eltenni azokból a dolgokból, amiket szivesen használok télen is a főzéshez. Az ablakpárkányon már szépen nőnek a paradicsompalántáim, abból az erkélyen is hagyok pár tövet ládában. Szintén itt fejlődik virág helyett a citromillatú bazsalikom, a menta, a koriander, a metélő fokhagyma, a metélő hagyma és a kakukkfű is. Még levendulát, rozmaringot és citromfüvet kell beszereznem.
Na úgy látom elég sokat írtam most egy szuszra :-) Akkor jöjjön még néhány fotó...

 
 

 



2013. január 12., szombat

Szösszenet....

Visszazökkentünk az ünnepi hangulatból a dolgos hétköznapokba. Beindult az iskola is már a múlt héten, persze Bence szerint igazságtalanul rövid téli szünet után. És nem csak beindult, de el is ért a félévi záráshoz tegnap. Összeült a tanári kar délután, és lezárták a jegyeket. Sejtem, mire számíthatok, egyrészt mert ismerem a gyerekemet, másrészt azért volt telefonos segítségem is, a tüneményes osztályfőnöknővel szinte napi kapcsolatban állunk :-)
Talán a leterheltség is közre játszott abban, hogy Bence összeszedett valami vírust, úgy ugat, mint egy falusi kutya szegénykém. Szárazon, minden váladék nélkül. Előkaptam a mézet, a citromot és a gyömbért, bekevertem egy adag házi finomságot, ma már kétszer kapott a meleg vízhez kevert eszenciából. Tegnap hagymateát is főztem neki. Nem volt elragadtatva tőle, de elkortyolgatta kevés citromlével és mézzel. Ma a szakgyógyszerész keresztmama javaslatára vettünk egy doboz Libexint, remélem segít kicsit. Hétfőn azonban suli helyett azt hiszem az orvoshoz megyünk, mert a száraz köhögés akár mellhártya vagy tüdőgyulladás előszele is lehet:-( Inkább nézzen rá az orvos is. A szerencse az, hogy éjjel tud aludni, és pihentebben azért könnyebb elviselni napközben a köhögő  rohamokat. Étvágya van, tehát azért olyan nagyon még nem kell aggódnunk érte. Öröm volt nézni, ahogy három són sült csirke alsó combot eltüntetett ebédre egy adag rizzsel és savanyúsággal :-)
Este bepácolok egy adag csirkehúst, mézzel, szójaszósszal, fehérborral, holnap pedig majd csak betolom a sütőbe. Valami édesség is kellene, elvárják a pasik:-) Nagyon nem akarom megeröltetni magam, hiszen kedden lesz a férjecském születésnapja, és tortát ígértem neki. Nem is egyet, hiszen a barátnőmék majd csak szombaton jönnek köszönteni, így arra a napra is összedobok majd valamit. De gyertyát nem teszünk rá, a tűzoltóság a város másik végén van :-)))))




Hideg van..de ha meggondolom, ez semmi ahhoz képest, amilyen telek korábban voltak, csak nagyon elszoktunk tőlük. A hét elején gyönyörűen esett a hó, beborította az utcát, a parkot. Az ablakokból készítettem is pár fotót. Tervben volt, hogy felmegyünk a hegyek felé havat lesni, de a Bence betegsége miatt letettünk erről, jobb itt neki a meleg szobában. A konvektoron párologtatunk, ne legyen olyan száraz a levegő. Attila! Ezúton is köszönete a csodás illóolajokért, a mentának most nagy keletje van nálunk:-)
Teszek fel pár képet az ünnep hangulatából is, hogy azon kedves barátaim se maradjanak le az örömeinkről, akik egy korábbi naplóban már nyomon követték mindennapjainkat.







2012. december 17., hétfő

Megkezdődik a visszaszámlálás....

 Na nem arra gondolok, hogy sokak szerint itt a világvége néhány nap múlva :-) Inkább arra, hogy még egy hét és szenteste, az év talán egyik legszebb ünnepe. Nem akartam mindent az utolsó pillanatokra hagyni, így időben hozzákezdtem a sütögetéshez, takarításhoz, rendezkedéshez. Persze a nagy igyekezetnek nem csak előnyei, de hátulütői is vannak. Például az, hogy egy finomabb sütikéből lehet, hogy új adagot is kell készíteni:-) Nálunk most a zserbó golyó, vagy egyszerűbb nevén a zsergolyó volt ilyen. Hiába dobozoltam be, egy-egy nehezebb pillanatunkban mindig hozzányúltunk. Ennek eredménye képen tegnap már csak tíz darab kuksolt
 a tárolóban. Így újabb golyókat gömbölyítettem, lapogattam, előre látóan egészen pontosan másfél adagnyit. Ebből 83 zsergolyszli lett, aminek egy része a dió-lekvár keverék helyett gesztenyés tölteléket kapott. szerintem finomabb, mint az eredeti verzió. Tudtok titkot tartani? Most ettem meg hármat belőle reggeli gyanánt :-)
S ha karácsony, akkor persze a bejgli és a mézeskalács sem maradhat ki. Bár bevallom, a bejgliért nem nagyon rajongok, de a drágám nagyon szereti a diósat, az Ő kedvéért készítettem egy fél adagnyit. Mézeskalácsból viszont bőven sütöttem, kétszerre. Az első adagot Bencével díszítettük is
szines cukorfigurákkal, a második adag viszont csak felvert tojással lett megkenve, hogy kis fénye legyen. a sütikből még a klasszikus karácsonyi csillagom van hátra, aminek az elkészítését szerdára tervezem. Akkor egyedül leszek itthon, nem kell senkire figyelnem, nem kér tőlem senki semmit éppen akkor, amikor nyakig maszatos vagyok.
Nem jegyezzük magunkat a masszív alkoholfogyasztók között, de ilyenkor az ünnepre mindig készül egy-egy kevés likőr is. A kevés most nem csak nagyvonalú kisebbítés, mert nem literekről, hanem csak decikről van szó. Akit érdekel, az az Italok címszó alatt megtalálja az idei tojáslikőr és a
 krémlikőr leírását, de ott van a tavaly nagy sikert aratott baley's recept is.
Lassan már az ünnepi menü is összeállt a fejemben. Na nem volt nehéz dolgom, hiszen nem szoktam hat fogásos lakomákat tálalni ezeken a napokon sem.
Lehet, hogy sokan azt mondják, butaság, de én úgy gondolom, attól, hogy karácsony van, még nem tudunk, és nem is kell többet ennünk. Persze nem egytálételt főzök, de csak normális mennyiségeket tálalok. Úgy vagyok vele, hogy csak azért ne együnk folyton, hogy minden elfogyjon amit főztem-sütöttem. szerencsére ma már nem úgy van, mint szegény anyukám idejében, hogy csak hűtőszekrény
 volt a háztartásokban. Jó nagy a fagyasztónk, s hál'istennek mindig található benne olyan alapanyag, amiből rövid idő alatt friss sült tehető az asztalra.
Persze a karácsony nálunk sem múlik el halászlé nélkül, azzal a különbséggel, hogy mi ezt nem szenteste, hanem még 24-én délben esszük. A drágám főzi már hosszú évek óta, a leírása itt van a blogban a halételek között. Estére Bence kedvence készül, a vörösborban áztatott aszalt szilvával töltött-rántott csirkemell (csirkés ételek)és egy göngyölt sertésrolád, amit szintén aszalt szilvával töltök majd meg. Mindehhez persze elengedhetetlen a "habos" krumplipüré, ami szintén a gyerek nagy kedvence.

A habosságát nem valami szertől nyeri:-), hanem attól, hogy forró tejjel, margarinnal és tejföllel keverjük szinte már tényleg habzásig. Barackbefőtt kerül mellé a kompótos tálakba, a desszert pedig gesztenyepüré-tejszínhab lesz.
Sajnos elég korán ülünk majd le a vacsoraasztalhoz, és nem is töltünk ott együtt sok időt, mert a  drágám
tizenkét órás műszakba megy este hatkor. Másnap viszont ebédvendégeink lesznek. Krumpli és zöldséges rizs a köret, mellé rántott tarját, csirkemájjal töltött csirkecombot és sült húst gondoltam. Aki kér, az természetesen halászlevet is ehet előtte, de ez a gyerekekre nem nagyon lesz jellemző. December 26-án pedig húsleves és  töltött káposzta kerül majd az asztalunkra, és végre hármasban, csendben, összebújva töltünk majd egy napot.
Az ajándékokat beszereztük, már csak a csomagolás van hátra. Azt viszont meg kell csinálnom csütörtökig, mert péntektől már szünet van a suliban. Igazság szerint nálunk az idén a nagy ajándékot az új számítógép és a fényképezőgép jelenti, amiket már pár hete használunk is. Ám azért Bence nem marad üres kézzel a fa alatt, és a drágámnak is vettem valami kis apróságot.
Nálunk tehát ez a nagy harci helyzet mostanában! :-) Mindenkinek örömteli készülődést kívánok!

2012. november 28., szerda

Adventi készülődés....

Még két nap, és itt a december, megkezdődik az Advent, az örömteli várakozás időszaka. Lehet, hogy írtam  már, de én az egész ünnepből talán ezt a néhány hetet szeretem a legjobban. Valami minden évben megindul bennem. Motoszkálnak fejemben a gondolatok, és a kezeimnek is mindig csinálniuk kell valamit. Most elsősorban a filigrán készítésre álltam rá. Ezek a kis papírból kivágott alkotások majd az ablakra kerülnek fel, így nem fogom hósprével telefújkálni őket, amit pár éve csak nagy munka árán tudtam januárban eltüntetni. Tavalyelőtt már angyalkát is készítettem, most megtaláltam a maradék csipkét és préselt papírgolyókat, így adott
 volt, hogy most is gyártok párat. Már elkészült egy adag mézeskalács, aminek a felét el is tüntettük nyomban. Maradt azonban belőle 24 darab, ami egy kosárban az étkező asztalra kerül, és Bence minden nap elvisz egyet belőle a suliba. Vagyis a süti ebben az esetben adventi kalendáriumként is működik. Lassan előkerülnek a díszes dobozok is, melyek télapókat, angyalkákat, girlandokat, égősorokat rejtenek, és szépen elfoglalják majd helyüket az étkező polcain, az ajtókeretekre vagy ablakpárkányokra téve. Az ünnepi menün is gondolkodom, bár a szentestei vacsora adott, mint mindig. Bence semmi pénzért nem mondana le a rakott csirkemellről és az aszalt szilvával töltött-rántott csirkemellről. Persze sütni is fogok, bár nem szoktunk nagy lakomákat csapni, de az ünnep azért ünnep:-)
Egyébként jól vagyunk, ezt elsősorban azoknak a barátaimnak írom, akik egy korábbi netes naplómat hiányolva rendszeresen érdeklődnek a közösségi portálon:-) Bence ügyesen tanul, a minap megszámoltam, 45 ötöse, 2 négyese és 1 hármasa van. Ezen kívül büszkélkedhet három szaktanári dícsérettel is, angolból, rajzból és matekból. Jövő hét szerdán Budapestre megy, amolyan jutalom kirándulásra. Büszke vagyok rá!
A méz és a citrom már alapból jó párosítás, akár egy teára, akár egy nátha elleni készítményre gondolunk. Nem saját ötlet, de azért megmutatom nektek, hogy én is megcsináltam a magam kis "ellenanyagát" a közelgő hűvös időnek. Semmi mást nem kell tenni, mint 2-3 jól megmosott citromot felkarikázni, üvegbe pakolni és leönteni mézzel. Hűtőbe téve hagyjuk három napot érni, aztán lehet kanalazni, forró italba keverni. Hatását csak növeli, ha egy kevés gyömbért is teszünk bele.


2012. október 19., péntek

Születésnap

Nagy nap ez a mai, hiszen pont ma egy évvel ezelőtt indult útjára  a blogom. Hála és köszönet érte elsősorban Bence fiamnak, aki már olyan régen mondogatta, nem érti, miért nincs egy saját oldalam, ahol kedvemre megmutathatom mit sütöttem-főztem, ahol leírhatom gondolataimat. Az Ő kezdeményezésére, segítségével született ez a blog, s nagyon bízom benne, hogy számtalan születésnapot megél még. Ehhez persze nem csak az kell, hogy én feltegyem ide a képeket és leírásokat, hanem szükség van olvasókra is, akik elismerik, vagy éppen bírálják,(ezt bevallom nehezen viselném:-)) illetve saját tapasztalataikkal kiegészítik a recepteket. Köszönet tehát mind a 118 embernek, akit rendszeres olvasómként tarthatok számon, és remélem, számuk egyre csak nőni fog, ezzel is megerősítve engem abban a hitemben, mást is érdekel amit csinálok, amiről írok. Persze vannak olyanok is, akik csak be-be néznek, nekik is hálás vagyok, és szívből örülök, ha egy-egy recept elnyeri a tetszésüket.
Isten éltessen tehát az oldalt, és mindenkit aki bekukkant ide!

Rezsón rotyog a töltöttkáposzta...

 Tegnap délelőtt óta azt hiszem kihullott néhány szál hajam:-( Reggel az elsőn lakó néni csengetett, hogy a másodikon itt vannak a gázszerelők, nézzük már meg mi van ott, hiszen üresen áll a lakás. Hamar megtudtuk, hogy gázszivárgás van, ami azonnali gázelzárással jár az egész lépcsőházban, érintve mind a nyolc lakást. A dolog szépséghibája csak az, hogy naívan mi azt hittük, egy-két nap és készen lesz minden. Ám az engedélyeztetések, felülvizsgálatok, szakértői vélemények tudatában a szakemberek 2-3 hetet(!) jósoltak gáz nélkül! Mi azzal főzünk, az melegíti a vizet a mosogatáshoz, fürdéshez, szóval elképzelhetitek, hogy megbénult itt minden. Még
 szerencse, hogy nincs mínusz 20 fok odakint, és így elég, ha esténként kicsit ketyeg a hősugárzó a hálószobában. a hal azonban már ki volt engedve  ategnapi ebédhez, azzal kellett valamit kezdeni. Ricsi a főzésre is talált szerencsére megoldást. Egy kollégájától kölcsön kértük a Whirlpool két rózsás villanyrezsót. Hősiesen megfőzte a halászlevet, nagyon finomra sikerült. Mivel holnap nappalos műszakban dolgozik, így ma a rezsón rotyogtatom a töltött káposztát. Bár érezhetnétek milyen isteni illata van! Egy jó adag savanyú káposztát dobtam a lábos aljára, arra pakoltam a tekercseket. Most nem öntöttem le paradicsommal, majd tejfölt tesz rá


 magának a tányéron. Gáz hiányában most csak olyan édességeket készíthetek, amiket nem kell sütni, de majd csak túl leszünk ezen az időszakon is. És lássuk be, azért sokkal jobb így, mint a levegőbe röpülni:-(((
Közben persze megy az élet körülöttünk. Bence mint minden tanévben, most is hozta a formáját. A tegnapi állás szerint 25 ötöse van, ebből kettő csillagos, és egy négyese, na meg két szaktanári dícsérete, rajzból és matekból. Ezeket versenyekért kapta.

2012. október 14., vasárnap

Rólunk, konyhán kívül...





 Ma délelőtt Tokajtól nem messze a Sárga borház szőlőjében jártunk, ahol minden hónap második vasárnapján piacot tartanak. a kirakodóvásár fő vonala ebben a hónapban mi is lehetett volna más, mint a szőlő. A borház szőlőskertjén keresztül sétálva Bence is lemeózott néhány szemet, bár az asszúsodásra hagyott fürtök nem igazán nyerték el  tetszését. A piacon mint az elmúlt hónapban, most is kézművesek egyedi termékeivel találkoztunk. Sok gyönyörű kerámia, faragott faáru, gobelin, és nem utolsó sorban megannyi finomság várta a nézelődőket, vásárlókat. Mézeskalácsok, lekvárok, érett aranysárga körték, házi "disznóságok", kézzel gyártott bonbonok, kínálták magukat. Hoztam néhány képet mutatóba nektek is. A kirándulás azonban nem mehetett a vasárnapi ebéd rovására, így még tegnap este megfőztem a húslevest, és előkészítettem a hortobágyi húsos palacsintát, amit ma már csak össze kellett melegíteni a sütőben. Az idő reggel elég ködös és hűvös volt, de délelőtt alaposan felmelegedett. Ősz van, szeszélyes, borongós-mosolygós, gyönyörű ősz.....




 



2012. október 4., csütörtök

Rólunk, konyhán kívül....

 Ködösen, esősen, de beköszöntött pár napja az október. Jönnek lassan a nem szeretem napok, ami persze az ember hangulatára is rányomja a bélyegét. De jó lesz ám megbarátkozni vele, mert nagyon sokára lesz még tavasz. Persze azért most sem csupa szomorúság az élet:-))Szombaton például születésnapi összejövetelt tartottunk. Kilenc éves lett az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület, melynek tagjai vagyunk mi is mindhárman. Finom vacsora és egy isteni torta koronázta meg a jóízű beszélgetést. A torta tényleg nagyon jó volt, én, aki nem igazán rajongok a krémes dolgokért, és főleg a boltiakért, megettem egy szeletet belőle. Tejszínes csokikrém volt a tölteléke, főzött és nem az a cukrosan ragacsos keverős. A menü gulyásleves volt, krumpli, francia saláta, kaszinó tojás és egy igencsak jól sikerült tepsiben sütött rakott fasírt. Lestem a receptet, majd én is megvalósítom:-))
Az iskolában is zajlik Bencééknél az élet. Névadójuk után minden év októberében Vécsey-s hetet tartanak, ami nem csak az aradi vértanúkra való emlékezést jelenti, hanem mindenféle szines
 programot is.Rajzpályázatot hírdettek, amelyre tavaly csatajelenetet kértek, az idén pedig lovat. Bence egy lófejet rajzolt, ahogy a karámból kikandikál. Sajnos nem fotóztuk le, de mutatós volt, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy különdíjas lett az alkotás. Még jó, hogy a suliban írták az oklevelet, fel is cserélték a keresztneveit. Mondjuk még csak hat éve jár oda a gyerek:-))) Kapott egy könyvet, egy csillagos ötöst és egy szaktanári dícséretet rajzból.
Holnap a hét zárása képen kirándulni mennek, Vizsolyban megnézik a bibliát.

 Az első és eredeti példányt, melynek egyik testvérét szeptember 26-án már volt szerencsénk megmutatni Bencének Nyírbátorban a felújított református templomban, ahol egyszerű de mégis nagyszerű pillanatokat éltünk át. Miután az évfordulónk apropóján elmondtuk egymásnak gondolatainkat a férjemmel, a lelkész megáldotta a házasságunkat. Utána még jó sokáig beszélgettünk, megmutatta minden részletét  a templomnak.Gyönyörű délután volt.

2012. szeptember 25., kedd

Rólunk.....évforduló

 “Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.”Hemingway



Hozzávalók egy húsz évig tartó házassághoz::-)
-Találd meg párodul azt az embert, akiben feltételek nélkül képes vagy megbízni, akiről érzed, az évek múlásával csak egyre fontosabb lesz neked
- Tudd, hogy ez az érzés meg van a másikban is, s akkor olyanná válhattok egymásnak, mint az "ikerlelkek"
- Tanulj meg alkalmazkodni, elfogadni azt, hogy a másiknak is igaza lehet. A szerelem, és főleg egy hosszan tartó kapcsolat, a házasság lemondásokkal is jár, de nem csak az egyik fél részéről!
- A házasság nem olyan kapcsolat, amelynek egy veszekedés véget vethet! 

                        - Talán kicsit negédesen hangzik, de hosszú évek múltán is meg kell őrizni a romantikát. Attól, hogy naponta elmondod a párodnak, mennyire szereted, még nem leszel szegényebb, mi megtesszük ezt akár egy tucatszor is:-))
                       -Néha egy-egy apró figyelmesség is elég ahhoz, hogy a másik érezze, mennyire fontos neked. Egy szál virág, egy kedvére megfőzött ebéd vagy vacsora, vagy csak egy kő, falevél, amit az úton vettél fel, mert Ő jutott eszedbe róla...
                      - Tanulj meg adni, s akkor kapni is jobb lesz....