Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2012. július 7., szombat

Lecsó (cukkinivel, kolbásszal és tojással)

Hozzávalók:
50-60 dkg paprika(ízlés szerint lehet benne csípős is)
4-5 szép érettebb paradicsom
4 fej hagyma
olaj

fűszerpaprika
őrölt bors
1 közepes cukkini
20 dkg kolbász
3-4 db tojás
Elkészítés:
A kolbászt karikákra vágjuk, és olajon kicsit megpirítjuk, majd kiszedjük egy tányérra. Pár perc elég ahhoz, hogy füstös jó ízét átadja az olajnak, ami majd továbbítja azt a zöldségeknek is. A hagymát megtisztítjuk és félkarikára vágva a visszamaradt olajra dobjuk  párolódni. Megszórjuk sóval,ez meggyorsítja a folyamatot. Közben a paprikát, paradicsomot, és cukkinit megmossuk. A paprikát ujjnyi csíkokra, a paradicsomot és a cukkinit nagyobb kockákra vágjuk. Ha a hagyma kicsit megpuhult, akkor először a paprika jön rá, jól átforgatjuk és megszórjuk egy kevés pirospaprikával, majd pár percig fedő alatt hagyjuk saját levében párolódni. Ha kicsit összeesik, akkor mehet hozzá a cukkini és a paradicsom. A paradicsomról az előkészítés során érdemes a héját lehúzni, hogy ne úszkáljon a kész lecsóban felpöndörödve. Megszórjuk sóval, őrölt borssal ízlés szerint, és hagyjuk a zöldségeket puhulni. Ha már nem harsog a paprika és a cukkini, akkor feljebb vesszük a lángot, hogy kicsit el tudja főni a levét, besűrűsödjön, majd ráöntjük a közben feltört és villával elhabart tojásokat. Beletesszük a tányérról a megpirított kolbászkarikákat, és addig kevergetjük, míg a tojás rántotta szerűen összeáll. Készen van. Nincs más dolgunk, mint kicsit türelmesen várni, hogy hűljön, majd friss kenyérrel tálalva lehet ebédelni, vacsorázni.



A nyár következő nagy öröme és csodája számomra a lecsó. Tudom, lehet azt télen is enni az üvegesből, vagy összeütni a primőrből, de lássuk be, azért egyik sem az igazi. Most viszont a piacokon és a kertekben megjelent minden hozzávaló, és aki szereti, az ízlésének megfelelően ezerképpen készítheti ezt az egytálételt. Mert a lecsó is tipikusan az az ennivaló, ami az "ahány ház annyi szokás" elve alapján készül. Anyukám soha nem tett bele más zöldséget csak hagymát, paprikát és paradicsomot, tehát klasszikusan készítette, néha tojással, kolbásszal vagy rizzsel megbolondítva. Anyósom a tarhonyás változatát szerette, én pedig az anyai vonalon elindulva tettem kitérőt a cukkinis, padlizsános vagy éppen patiszonos változat felé. De bárhogyan is készítjük, egy a lényeg: a lecsó a nyár nagy ajándéka!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése