Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2013. december 8., vasárnap

Csokisan csokis muffin

 Hozzávalók:
15 dkg finomliszt
2 db tojás
10 dkg cukor
15 dkg margarin kicsit megolvasztva
1/2 cs. sütőpor
5 dkg keserű kakaópor
5 dkg csokilencse (feláldozható némi télapó is :-))
1 kk. reszelt narancshéj
3 ek. barack- vagy narancslekvár
1 kk. mézeskalács fűszerkeverék
csipet só
Elkészítés:

 A tojásokat egy tálba ütjük, majd hozzá mérjük a cukrot. Addig keverjük, míg szép fényes krém szinű nem lesz. Ekkor jöhet bele a puha margarin, ezzel is átkeverjük, majd szép sorban belekanalazzuk a többi hozzávalót. Egynemű tésztává dolgozzuk, majd kanál segítségével 12 előkészített muffin formába kanalazzuk, és előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük.




Advent második vasárnapja van. Amikor sötétedés után leülünk meggyújtani a koszorú gyertyáit, mindig valami kis süti mellett beszélgetünk. Nagyon régen sütöttem már muffint, most elővettem egy régi receptemet, ami még itt a blogban sem szerepelt. Úgy terveztem, hogy miután befejezem a téli filigránok vagdosását, gyorsan megsütöm. Bence azonban unatkozott, nem tudott nyugton maradni. Felajánlotta, hogy majd Ő megsüti, még ha
ezelőtt nem is készített ilyesmit. Na nem mintha egy muffint nagyon el lehetne rontani. Így én ültem és vagdostam Ő pedig mért, kavart, természetesen kóstolgatott, és végül egy nagyon finom kis sütikét tett az asztalra. Nekem nem is maradt más tennivalóm, mint hogy kicsit megdíszítsem a muffinokat,  és persze eltakarítsam a konyhában a mosatlant :-)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése