2011. december 25., vasárnap
Karácsony
Karácsony van. Reggelre megint esett a hó, de sajnos el is olvad, mert a hőmérő a konyhaablakban plusz két fokot mutat. Ma csak ketten vagyunk Bencével, Ricsi dolgozik. Délutánra vendégeket várunk.
Ám a tegnapi esténk hármasban telt és gyönyörű volt! Bence már déltől számolta szinte a perceket, hogy mikor jön el a négy óra, ami nálunk a "hivatalos" ajándékbontás ideje. S bár nem akarta hinni, ez az idő is elérkezett. A kívánság listát már egy jó hónappal korábban megkaptuk tőle, ami a megállapodás szerint teljesíthető, realitás talaján mozgó, pénzügyi lehetőségeket ismerő elvek alapján készült. S mi,-bár tudom, hogy nem ettől lesz feltétlenül jó egy szülő-meg is vettünk mindent, nem szelektáltunk. A listán mindössze öt tétel volt, s a kétszemélyes döntőbizottságunk úgy ítélte meg, maradhat minden.
Akinek nincs gyereke, az nem is tudhatja, milyen csodálatos érzés, amikor a gyerkőc, -legyen az kicsi, vagy olyan lakli mint a miénk-bontogatni kezdi a csomagokat. Kibontott egyet, kibontotta a másodikat is, aztán a kezébe került az, aminek kinyitását mi leginkább vártuk. Igen! Ebben volt az áhított új telefon. S a képen talán nem is jön át az a boldogság, az a csodalátás, ami akkor Bence arcán tükröződött. Korábban mikor rákérdett, hagytuk kétségek közt főni kicsit, kilátásba helyezve, hogy a jövő év első két hónapjában talán majd sikerül megvennünk neki:-) Gonoszak voltunk? Lehet:-)))De azóta nem telt el úgy óra, hogy meg ne köszönte volna.
A vacsora is jól sikerült. Ittunk egy-egy pohárka tojáslikőrt, Bence alkoholmentes sört kapott, aztán csupán a gyertyák fényénél szép komótosan, beszélgetve, nevetgélve elköltöttük a vacsoránkat. Nem ettünk többet, mint más napokon, egy kicsit ebből, egy kicsit abból szedtünk a tányérjainkra. A legnagyobb sikere most is a rakott csirkemellnek volt, Bence emellett nagyon favorizálta az aszalt szilvás rántott csirkemelleket és a rántott sajtot is. A tálon volt még rántott pulyka és disznóhús is, ebből maradt ma ebédre nekünk. Készült halászlé is, abból délben ettünk, nagyon finom volt, ez Ricsi specialitása, a receptje meg is található itta blogban, csakúgy, mint a többi ételé. Ma munkába savanyú levelekbe töltött káposztát vitt, és persze süteményt. A vacsora utáni desszertből csomagoltam neki, diós piskóta alapú tortácskánk egy mandulás vaníliakrémet kapott, a tetejét pedig csokimázzal öntöttem le.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése