1 db csirke részeire bontva (a far-hát majd jó lesz egy kis zöldségleveshez)
1 nagy fej hagyma
pirospaprika
ételízesítő
csipetnyi őrölt bors
2 dl tejföl
1 ek. liszt
olaj
Elkészítés:
A hagymát aránylag apróra felkockázom, és megdinsztelem egy kevés olajon. Ha már üveges, akkor megszórom pirospaprikával, és gyorsan felöntöm egy kevés vízzel, nehogy leégjen, megkeseredjen. Beleteszem a borsot is, és hagyom, hogy zsírjára piruljon. Ekkor rápakolom a húsdarabokat, és addig hagyom így folyadék nélkül, míg egy kicsit kifehérednek a "csirkealkatrészek". Akkor megszórom ételízesítővel, és felöntöm vízzel. Nem kell rá túl sok, csak annyi, hogy a csirke kényelmesen meg tudjon főni benne. Ráteszem a fedőt, és időnként óvatosan megkevergetve készre főzöm. Ha a hús már puha, akkor a tejfölt elkeverem a liszttel és kevés vízzel egy tálba, és a húsra öntöm. Jól átforralom vele, és már lehet is tálalni. Bármilyen főtt tésztával kínálható, de szerintem a legfinomabb hozzá a nokedli:-)
Már gyerekkorom óta nagy kedvencem a tejfölös csirke. Igazi ünnepnapnak számított, ha ez került itthon a tányéromba. Anyukám nagyon finoman főzött, s még emlékszem, hogy annak idején nem volt ekkora körettészta kínálat, mint most. A leggyakoribb a csőtészta volt, de nem úgy, mint manapság, méretre vágva, hanem törni kellett, mint a spagettit vagy a makarónit. Általában ez az én feladatom volt. De ha kérni lehetett, akkor próbáltam rávenni anyát, hogy inkább nokedlit szaggasson hozzá. Mert szerintem nincs is finomabb a tejfölös szószban úszó szaggatott tésztácskánál.-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése