50 dkg finomliszt
2,5 dkg élesztő
2 ek. cukor
1 csipet só
3 dl tej
2 db tojás+ a lekenéshez
10 dkg margarin
1 kis üveg lekvár (nem árt, ha kicsit sűrűbb)
Elkészítés:
A kenyérsütő gép tartályába belemérem a hozzávalókat,( a margarint olvasztva) és elindítom a dagasztás programot. Ha már nem dolgozik a gép, ez kb. egy 25 perc, akkor a tésztát kiveszem egy tálba, letakarom tiszta konyharuhával, és meleg helyen hagyom duplájára kelni. Ha szépen megdagadt, akkor lisztezett felületen átgyúrom finoman, és kétfelé veszem. Téglalap alakúra nyújtom, megkenem lekvárral, és mint a bejglit, felcsavarom. Ha elkészült így mind a két rúd, akkor összefogom egy-egy végét, kicsit megnyomkodom, hogy egybe maradjanak, majd a két sz
lat összetekerem. Egy sütőpapírral bélelt formába teszem, és hagyom egy 30 percet pihenni. Ezután lekenem felvert tojással, és előmelegített sütőben aranybarnára sütöm.
Beindult az iskola, s vele együtt az örökös kérdés is felmerült: mit tegyek a tízórais csomagba. Bence nincs igazán oda a felvágottakért, így elég gyakran sütögetek, s abból apa is jóllakik, és a gyereknek is marad elvitelre. Hordjuk a házi tejet, amit ha felfőzök, akkor két-három napig nyugodt szívvel tudok neki reggelire kínálni, vagy alkalmanként tízóraira flakonozni. Ehhez pedig nincs is finomabb, egy házi kalácsnál. Ennek a tésztának az alapja a foszlós kalácsomé. De a hűtőben találtam egy bontott üveg szilvalekvárt, ami nem volt ugyan "betonos", de a célnak pont megfelelt. Aki nem szereti a lekvárt, az nyugodtan megszórhatja kakaóporral, vagy darált dióval is a kalácsszálakat, csak akkor érdemes előtte lekenni a tésztát egy kis olvasztott vajjal vagy margarinnal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése