....

December elseje van. Hatalmas léptekkel rohannak a napok....Kinyílik ma az első ablak az adventi naptárokon, becsomagoltam reggel Bencének is az első mézeskalács szivecskét a tízórai mellé. A drága kisfiam ma 11-és fél éves. Logikáját tükrözi, hogy tegnap előállt a nagy ötlettel: süssek ma neki egy tortát, vagy legalábbis egy felet, mert bizony Ő ünnepel:-) Na a süteményből persze nem lett semmi, de a zöldségleves mellé palacsintát sütöttem, és a megmaradt tiramisu ízű pudingból gyorsan rittyentettem neki egy minitortácskát. Hamarosan hazaér a suliból, és akkor majd megeheti:-) Beszereztük ma Ricsivel (Ő a férjem, csak nem mindig említem a nevén:-))a Mikulás csomagba való édességeket is. Megpróbáltunk olyasmit összeválogatni, amiről tudjuk, hogy egyszem gyermekünk nagyon szereti. Nem vagyok híve a tömény édességevésnek, de azt hiszem vannak alkalmak, mint a december 6-a is, amikor nem szólunk azért, hány csokit bont ki egy nap alatt. Természetesen azért is van a nagy bizalom, mert tudjuk, ismeri a mértéket. Persze a csokoládé mellé került a tasakba egy makett is, hiszen Bence most ennek a szenvedélynek hódol. Mutatok is egy- két képet a munkáiból.