.....

Ma délután megsütöttem az évad első mézeskalácsát. Az igaz, hogy csak fél adagot, de ez még nem a karácsonyi mennyiség, csak Bencének szeretnék adventi tálat készíteni belőle. Semmi extra. Huszonnégy mézeskalács szivet cukormázzal beszámozok, egy szép kis tálba elrendezem, és a gyerkőcöm majd minden nap kivesz (kieszi:-)) az aktuális darabot belőle.
Nagyon hamar elkészültem a mézessel, egy óra sem kellett a gyúráshoz és sütéshez. Ezért szeretem elsősorban ezt a receptet, mert nem kell félbehagyni a munkát, nem kell órákra pihentetni a tésztát. Összeállítom, nyújtom, szaggatom és már sütöm is. A fél adagból lett harminc nagyobb szív, és 15 kicsike csillag. A csillagok elképzelésem szerint a holnapi tízórais csomagba kerültek volna, de ahogy hallom a teáscsésze csörgését odakintről, lehet, hogy a tányérka is kiürült már:-)
Mindenképpen megerősített a mézzel kapcsolatos hitemben az, hogy virágmézből könnyebb összeállítani mint akácból a tésztát. Az akác nekem nagyon ragadt tavaly, most pedig a vegyes virágméz pillanatok alatt összeállít a többi hozzávalóval.