......

Megint vége egy hétnek, s lassan az első hónapnak is. Két hét betegeskedés után végre Bence is megy holnap suliba. Szegényt nagyon sajnáltam, mert hiába tanulgattunk közben is, már két napja szinte folyamatosan pótolgat és házit ír. Még most ebéd előtt fejezte be az irodalom utolsó oldalait. Közben én főzőcskéztem, fél szemmel figyelve, hogyha esetleg segítség kell, oda tudjak lépni. Ma tejszínes brokkolikrém levest készítettem, rizibizit, ketchupos mázban sült csirkecombot és hawai salátát. Tegnap délután megleptem a fiúkat egy kis gyors édességgel. Talán egy adag puding még ma is belefér. Nem cukrot, hanem édesítőt használok hozzá, csak úgy mint a teához, főleg amióta ilyen ipari mennyiségben főzöm. Már a holnapi ebéd egy része is készen van, név szerint a csirkepörkölt. Zöldborsó főzeléket rendelt mellé a kicsi fiam. Azt majd ráérek holnap délelőtt megcsinálni, pár perc alatt készre párolódik, készre fő. Általában úgy agyalok, hogy hetente kétszer valamilyen főzelékféle kerüljön az asztalra. Próbálok arra is figyelni, hogyha lisztet használok a rántáshoz vagy habaráshoz, akkor inkább kicsit levesesebb főzit együnk, mint hogy a lisztes csimbókoktól álljon meg a kanál benne. Igazi gyerekriogató volt ez számomra anno a napköziben. Ha viszont a nálunk manapság oly annyira kedvelt krémleveseket főzöm, akkor ott nincs is szükség külső "beavatkozásra", önmagát sűríti be a zöldség. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szinte minden zöldségféle menő nálunk. Lassan a fiúk is megbarátkoznak még olyasmivel is, amit korábban esetleg nem ettek meg. Lásd a mai levest, amiből mindketten vígan kanalaztak. Bár Bence néha a torkához vagy a fejéhez kapott, mondván, hogy ezek már a tünetek:-)))
A jövő hétre beterveztem egy kis zöldséges bablevest, túrógombócot, és a már ezer éve nem készített káposztás tésztára (cvekedlire) is sort kerítünk...