Régen írtam....

Tudom, nagyon régen írtam már privát bejegyzést, pedig van néhány barátom, akinek annak idején megígértem, alkalmanként hírt adok magunkról is. Most van egy kis időm, néhány gondolatot bejegyezni.
Első körben talán azt, hogy májushoz méltatlanul hideg van, esik az eső már harmadik napja. tegnap akkora szél volt, hogy majd le vitte a fejemet míg a kocsihoz értem a kaputól. Jól vagyunk, bár azért a nehézségek minket sem kerülnek el. Február közepén hosszú betegeskedés után meghalt apósom. Számítottunk már erre, de azért kicsit más amikor bekövetkezik a búcsú, mint azt korábban gondolta az ember. Így saját harmadik emeleti lakásunk mellett most már teljesen ránk maradt egy hatalmas kert és egy régi kis ház minden gondja-baja. Na persze most sokan azt gondoljátok, ki is lehetne oda költözni, gazdálkodni, kertészkedni. De ez több oknál fogva nem ilyen egyszerű, és nem is igen szeretnék erről többet írni.
Bence az elmúlt fél évben hatalmasat nőtt. Szinte nincs is olyan hónap, hogy ne nyúlott volna legalább két centit. Most 170 cm magas és 44-es lábon él a drága gyermek :-) na persze a kamaszkor is beköszöntöt. Nem csak a méretei, de a szája is megnőtt, ami azért lássuk be, a fejlődési folyamat természetes velejárója, főleg ha a szülő nem felejti el, hogy Ő is volt fiatal. A tanulmányi eredményei nem romlottak, most is hozza a kitűnő szintet, emellett extrém rolleres lett. Ami nem csak a lábán, oldalán, karján éktelenkedő kék-zöld foltokat hozza magával, hanem a gyakori cipővásárlásokat is. A szomszéd néni szerint nyugodtan leszerződhetnénk egy cipőgyárral, mert az utcai cipőket rendre kinövi, a rollereseket pedig leamortizálja. Na de kell a mozgás, s ez a sport alaposan átmozgatja minden izmát, különösen a vádlijai erősödtek az utóbbi hetekben.
Lassan vége a sulinak, jön a nyári szünet. Nagy változás előtt állunk, hiszen az idén első ízben megy nélkülünk táborozni a kis drága a Balaton mellé. Úgy gondoltuk, 13 évesen már elég érett arra, (és velem mi van? :-))hogy megkezdődjön egy kis leválás.
A tavasz beköszöntöttével megkezdődtek a kisebb kirándulásaink is. Többször megnéztük az áradó majd apadó Tiszát, Pünkösdkor pedig a Óhután, Középhután és Újhután voltunk kicsit kiszellőztetni a fejünket, majd Tarcalon a bányatónál piknikeztünk. Bence még egy bazaltdarabot is hozott onnan, megörvendeztetve ezzel a földrajztanárnőt :-)
Holnap családi egészségnap lesz az iskolában, teljes három fős létszámunkkal kivonulunk mi is. Pontosabban én elsősorban dolgozni megyek. Január óta az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület egészségügyi-és sajtóreferense vagyok, s egyesületünk fontos feladatának tekinti, hogy ahol csak lehet megjelenjünk és felhívjuk a fiatalok figyelmét a különböző káros szenvedélyek következményeire. Így én most a dohányzásról fogok beszélgetni a gyerekekkel, totót töltünk ki, majd természetesen lesz játék is.
Ma saláta-nap van a suliban, az osztályoknak gyümölcssalátát kell készíteniük az otthonról hozott alapanyagokból. Ismerve a mi kis osztályunk laza hanyagságát (bár őszintén megmondom, nem mindig csak a gyerek hibája ez) megpróbáltam több dolgot beküldeni Bencével. Vitt natur joghurtot, mézet, diót, mogyorót, nagy szemű rózsaszín szőlőt, epret, mentalevelet. Aztán zsűriztetés után megeszik a remekművet :-)
Lassan beindul a befőzési, eltevési szezon is. Bár a dolgok nagy részét a piacon kell majd beszereznem, azért megpróbálok egy-két üveggel eltenni azokból a dolgokból, amiket szivesen használok télen is a főzéshez. Az ablakpárkányon már szépen nőnek a paradicsompalántáim, abból az erkélyen is hagyok pár tövet ládában. Szintén itt fejlődik virág helyett a citromillatú bazsalikom, a menta, a koriander, a metélő fokhagyma, a metélő hagyma és a kakukkfű is. Még levendulát, rozmaringot és citromfüvet kell beszereznem.
Na úgy látom elég sokat írtam most egy szuszra :-) Akkor jöjjön még néhány fotó...