Birskompót

Hozzávalók: (ehhez a két üveghez, plusz egy kis tálkányi)
6 db nagyobb birsalma
20 dkg cukor
1 tk. őrölt fahéj
3 szem szegfűszeg
2 db vastagabb karika citrom
1-1 késhegynyi nátrium-benzoát
Elkészítés:
A birsalmákat egy dörzsis szivaccsal nagyon alaposan megsikáltam, így nem kellett meghámozni őket. Négybe vágtam, a magházat és a barnult részeket gondosan kiszedtem, majd a gyümölcshúst kockákra daraboltam. Annyi vizet engedtem rájuk, ami ellepte, majd belemértem a cukrot, a fahéjat, szegfűszeget, és hozzáadtam az alaposan megmosott citromból vágott karikákat. Kis lángon puhára pároltam, majd kimosott üvegekbe szedtem. A tetejükre egy-egy késhegynyi nátrium-benzoátot szórtam, szorosan rázártam a tetőt, és pár percre fejre állítottam az üvegeket. Utána egy gyors fotó, és már mentek is a száraz dunsztba.



Bevallom, életem első birsalmái voltak ezek. Korábban még soha kezembe sem vettem ezt a gyümölcsöt. A minap azonban egyik kedves barátunk meglepett ezzel a néhány darabbal, s első nekifutásra nem is nagyon tudtam, mit kezdjek vele. Szépen bepakoltam egy fonott kosárkába őket, és az étkezőben a komódra tettem. Isteni illat csapott meg, ahányszor elhaladtam a kosár mellett. Ha becsuktam a szememet, egy pillanatra mindig megjelent előttem nagyikám ormótlan nagy kétajtós barna szekrénye, aminek a tetején ilyenkor a paradicsomleves üvegek mellett már ott ültek sorban a birsalmák is. Aztán szerencsére volt kitől segítséget kérnem, mi is legyen a gyümölcsökkel. Olgisom és Ani, két kedves ismerősöm felsorolta a lehetőségeket, mi minden készíthető a birsalmából. Én a kompót mellett döntöttem, és bizony nem bántam meg. Nagyon kellemes ízű nassolnivalóm lett délutánra, ami kimaradt az üvegekből. Fel is hívtam drága barátunkat, hogyha ismét útjába akad a birsalmafa, ne habozzon szedni nekem még a terméséből.