Hideg meggybefőtt

Hozzávalók:
(kilónkénti adagokat írok, aztán majd mindenki felszorozza a kellő mennyiségre :-))
1 kg magozott meggy
25 dkg cukor
1 tk. őrölt fahéj (ez el is hagyható)
1 tk nátrium-benzoát
Elkészítés:
A meggyet egy lefedhető tálba vagy lábosba öntjük, és hozzámérjük a cukrot, a fahéjat és a tartósítószert. Egy tiszta fakanállal alaposan átkeverjük, majd lefedve egy nem túl meleg helyre tesszük, ahol 2-3 napot elidőzhet. Azért nem árt naponta néhányszor ránézni, és átkavargatni, hogy a cukor teljesen feloldódjon, s az édes szirupos lé mindenhol jól átjárja a gyümölcsszemeket. Ha úgy látjuk, elég levet engedett már, akkor az előkészített üvegekbe szedjük a meggyet, és rákanalazunk annyi levet, ami ellepi a gyümölcsöket, és lezárjuk az üvegeket. Nem kell dunsztolni, mivel hiodegen lettek eltéve. Mehetnek a kamra polcára. Ha marad ki lé, akkor abból  finom szörp lesz, kis ásványvízzel, szódával higítva isteni! Be lehet üvegezni, de a tapasztalat nálunk azt mutatja, hogy hamar el is fogy! :-)



Lehet, hogy öregszem, de megint kicsit visszarévedtem a gyermekkorba. Eszembe jutott, hogy annak idején anyukám minden nyáron ezzel a módszerrel tette el a család téli meggybefőtt adagját. Kicsit utána néztem az arányoknak, és úgy döntöttem, nekünk bőven elég ennyi cukor egy kiló gyümölcshöz, de az édes szájúak öt dekával többet is szórhatnak hozzá. Emlékszem, hogy kint a tanyánkon a kisebbik szoba egyik sarkában állt egy szék, amin minden évben helyet kapott a hatalmas fazék lecukrozott meggy, tüllel védve a tartalmát az esetleges betolakodóktól. Mármint a bogárkáktól, szöszöktől, mert mi gyerekek azért napjában fellebbentettük a fátylat, és el-elkaptunk egy-egy kikukucskáló meggyszemet. Jól csináltuk a dolgot, mert soha nem romlott meg egyetlen üveggel sem :-)