Üdvözöllek!

Örülök, hogy benéztél hozzám!
Most egy olyan blogba léptél, ahol egy egyszerű konyha mindennapi ételeit kínálom neked. Olyan leveseket, főételeket és desszerteket, melyeket könnyen elkészíthetsz a hétköznapokon, vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt. Nem mestermunkák ezek, s bár a receptek zömét én találom ki, azért vannak köztük ellesett leírások is. De amit itt találsz, azt az ételt bátran elkészítheted, mert csak úgy kerülnek a blogomba, hogy én már megfőztem, megsütöttem, és természetesen lefotóztam őket. Mivel elég sok munkám fekszik a blog írásában, a receptek megalkotásában, fotózásában, arra kérlek, hogyha "viszel" tőlem valamit, és valahol megjeleníted, tüntesd fel, hogy ebből a blogból való. Köszönöm!!

Ha tetszik amit látsz nálam, akkor mielőbb visszavárlak!

2018. november 5., hétfő

Tarja jénaiban sütve

Hozzávalók:
1 kg csontos tarja egyben
2 nagyobb fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 db nagyobb alma
1 db paradicsom
1/2 zöldpaprika
2 tk. kakukkfű
fűszersó
olaj
Elkészítés:
A hagymát megtisztítjuk, és negyedekre vágjuk. a fokhagyma gerezdeket felszeleteljük, és a tarján vágott résekbe nyomkodjuk. A jénai aljára kevés olajat öntünk, ebbe szórjuk a hagymaszeleteket, a felkarikázott paradicsomot és paprikát. A húst megszórjuk a fűszerkeverékkel, bele is masszírozzuk olajos kézzel, majd a hagymaágyra tesszük úgy, hogy a csontos része legyen alul. Rászórjuk a kakukkfüvet. Öntünk a jénaiba pár korty vizet, lefedjük, és betoljuk a sütőbe, ahol közepes lángnál kb. egy órán át pároljuk. Levesszük a takarást, s a húst megszúrjuk, ellenőrizve, hogy átpuhult-e. Ha igen, akkor meglocsolgatjuk az alatta keletkezett finom szafttal, köré rakjuk a magházától megszabadított almagerezdeket, és takarás nélkül mehet még vissza  sütőbe egy fél órára, hogy színt, és egy kis kérget is kapjon. Vigyázzunk, hogy ne szárítsuk ki. Miután elkészült, locsoljuk meg még egyszer, majd tegyük ki egy tálra pihenni kicsit. Utána egy éles késsel szépen ki lehet emelni a csontból, és ujjnyi szeletekre vágva, a lecsós-hagymás alappal megágyazva, az almagerezdekkel díszítve  tálalhatjuk. Biztosan lesz olyan ínyenc a családban, aki szivesen leszedegeti a csontról az isteni maradékot.


Ha sertéshúsról beszélünk, nekem az egyik kedvencem a tarja. Bevallom, még rántva is jobban szeretem, mint a karajt. Csinos kis darabot vettem a hentesnél, s mivel nem akarózott nyersen kicsontozni, szeletelgetni, így jött ennek az egyben sült változatnak az ötlete. Krumplipürével nagyon finom volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése